Na ma is írok valamit, ezúttal friss az élmény:
Eljött a péntek napja, amit úgy szoktam ünnepelni hogy lesétálok a helyi Plus-ig, és bevásárolok egy hétvégére elég Cherry Coke-t, vagy Nestea-t. Mármost tudni kell hogy nekem huligán fejem van. Pont. Bár ismerőseim nagytöbbsége ezt tagadja a helyi Plusban dolgozó emberek 90%-a állítja, és én nekik hiszek, elvégre egy 15 éves fiatal mi más lehetne mint huligán? Az egyik biztonságügyi munkatárs éppen ezért folyton a nyakamon lóg, és láthatólag mindent megtesz azért hogy lebuktasson amint éppen hatalmas értékeket lopok. Eddig ez eléggé szolídan ment, most azonban a könyvtárból hazafelé ugrottam be némi innivalóért, és hát ugye a táska a hátamon egyértelműen bűnelkövtési eszköz, mert ugye abba szoktam rakni a lopott árút. Ezt látva az adott biztonságügyi munkatárs rögtön a nyomomba szegődött, újsággal és más vevőkkel álcázva magát eléggé cseles módszerekkel. Aztán eljött a várva várt pillanat, és lecsaphatott rám amikor tíz másodpercnél tovább időztem egy helyen:
-Na mi van, ennyire tetszik a hentespult? -kérdezte a leleplezés biztos fölényével, majd mielött felvilágosíthattam volna hogy a tejtermékeket tartalmazó hűtő elött állok már folytatta is:- Na akkor te most szépen kiüríted a táskádat és a zsebeidet.
Miután tudtam hogyha nemet mondok több mint tíz jól képzett eladóval lesz dolgom belementem a játékba, és kb öt percig bizonygattam hogy sem a könyvtári könyveket, sem a zsebkendőmaradványokat nem innen loptam. Végül mit van mit tenni alapon elengedett, de továbbra is a nyomomban maradt, és többször is megismételte a razziáját, a következő mondatokkal:
-Teszed vissza most rögtön az akciós sajtot!
-Na mi van ennyire tetszik a virslicsomag?
-Látom ám hogy lopod a kenőmájast, most tetted a zsebedbe!
-Mit nézegeted annyira az üditőket, azt saccolod melyik férne be a kabátod alá?
Természetesen semmit sem loptam el, viszont a kedves biztonságügyi munkatárs okozott nekem egy jó hangulatú (egészen pontosan sírva röhögős) délutánt.
