Na meg is fog születni az első bejegyzés, remélem tetszeni fog:
Nemrég, pár hete esett meg a következő eset a metró Gyöngyösi utcai megállójában. Akkor eléggé esett az eső, így aki csak tehette esernyővel járt. Így cselekedett az az úrimber is, aki pár éves kisfiával együtt mászkált a peronon. A kissrácnak eléggé tetszhetett a biztonsági sáv, ugyanis mindent megtett hogy arra lavírozzon. Apja, aki tisztában volt annak a következményeivel hogy mi történhet akkor ha a gyerek véletlenül beesik a metró elé gondolta itt a remek alkalom a fiú leszoktatására arról hogy a peron szélére áll. Ezt pedig azzal a módszerrel oldotta meg hogy a kisgyereket jó erősen hasbaszúrta az ernyővel, és még egy figyelmeztető, és jó célzatú:
-Nem mész oda bazdmeg-gel is kiegészítette cselekedetét.
A gyerek eléggé szarul volt, próbálta kiheverni az ütést, és ugye közbe sírni is kezdett, amire az apuka szintén egy szerető szülő gondosságával reagált:
-Most meg mi a faszért sírsz?- érdeklődött kedves, üvöltözős hangnemben
-Megütöttél- válaszolta a megszeppent kisfiú két szipogás között
A gondos apa látta már hogy itt bizony gondok vannak, a gyerek nem fogta fel hogy miért kapta a nevelő célztú hasbadöfést, így lassú elnyújtott hangon magyarázatba fogott:
-Te egy retardált hülye vagy bazdmeg?- érdeklődött finoman- azért vágtalak hasba hogy neveljelek. Hát még ezt sem fogtad fel?!
Ekkor megérkezett a metró és én felszálltam, így a jelenet további történéseiről lemaradtam.